Élőben a fa alól

A karácsony teljesítette küldetését, együtt volt és jót mulatott a család! Bár éjféli misére most sem jutottunk el, a bejglipusztítás (a bejgli ellenségünk, tehát pusztítjuk) és pezsgőzés keltette spicces bágyadtsággal fetrengett mindenki a kanapén/fotelekben.

Mint már említettem, a babtáblák osztatlan sikert arattak, csakúgy mint Stahl Judit szakácskönyvei (a tésztásat biztosan végig kell főzni 2008-ban)! A családfőnek idénre megint volt meglepetése, egy új TV, amolyan lapos-csillogós-feketés LCD. Nagyon szurkolok, hogy az index FullHD vagy semmi végkövetkeztetése ne jöjjön be, ugyanis az új kütyü 768p-vel büszkélkedhet. Estimese gyanánt NTFS for nemwindows oldalakat olvasgatok, hátha átkonvertálás nélkül tudok majd PC mentes háziszervert gyártani, de most már ebből is elég, inkább ágynak esem. Holnap is van nap. Hosszú :)

Rapid éjféli misével vége az első napnak. Ilyenkor mindig rádöbbenek, hogy a közismert karácsonyi daloknak van még két-három olyan versszaka, amit nem tudok, de ráguglizni csak holnap fogok. Jóéjt.

Töltött káposzta megvolt, ajándékok szétosztása megvolt, Erik a viking épp most fejeződött be. Szentestének lassan vége (8 perc and counting). Érdekes volt ez a karácsony, what with liveblogging and all.

Majd holnap reggel írok részletesebben. Or not.

Nem karácsony, amikor nem kapok legalább egy tonna könyvet. Maximum egy duplum, a többi játékban marad. Amióta ellepte a világot a házi használatú űrtechnika, lehet DVD-t is ajándékozni. Ebből következően Szenteste, éjféli mise előtt a legfontosabb kérdés: mivel kezdjem.

Most a Családom és egyéb állatfajták DVD - van ilyen, BBC, könyvből örök kedvenc, mert Durrell zseni volt - a Warhammer frencsájz egyik kötete versenyzik éppen. A gyerekkor fog nyerni, ahogy állunk.

Nagynéném rajzolta csillagszóróval. Köszönet az ötletért a mesteri fenyőbének.

Így hangulatosabb talán, mint a fotó...

A vacsorának annyi, igyekeztem minél gyorsabban feltenni a kávét, talán az hogy majd megváltást - még a kisjézus előtt. Csak azt hittem, hogy idén sikerült mértéket tartani a vacsora esetében, hát nem. Jövőre ennél még kevesebbet kell enni :)

Gazs képe megihletett, a budapesti kertváros valahogy így néz ki 2007 karácsonyán:

Többek kérdésére, ez egy dagadt jégcsap a ablakom mellett.

Amikor én még kissrác voltam, szenteste miután besötétedett, sétálni mentünk Édesapámmal vagy Édesanyámmal, időnként nagyszüleimmel. A legjobb persze az volt, amikor szánkóval, de ritka a fehér karácsony... Mindeközben az otthonmaradt(ak) behozták a karácsonyfát, feldíszítették, becsomagolták, majd a konyhaablak kivilágításával jeleztek, mikor jött meg az angyal, mikor fordulhatunk vissza. Még az előszobában el kellett énekelni egy karácsonyi dalt, volt olyan, hogy betlehemeztünk is (én voltam Gáspár, ki gondolta volna...)

Aztán ahogy nőttem, már én is otthon maradtam fát díszíteni, angyalkodni, mostanra pedig már sétálni se szoktunk menni.

Ma mégis hónom alá csaptam kutyámat és elindultunk járni egyet a hóban. A környék úgy néz ki, mint egy karácsonyi képeslap. Visszarohantam fényképezőgépért, de addigra már annyira besötétedett, hogy alig tudtam a kicsi kompakt fényképezőgépből bármi használhatót kicsikarni. Csak egyet, a házunkról. Éppen csak a füstölő kémény hiányzik a képről (meg opcionálisan a piros Coca-Cola teherautó, éneklő manók, rénszarvasok, miegymás).

A szenteste hagyományos kelléke lehet a pásztorjáték is. Jómagam az ürömin vettem részt, ami nagyon úgy tűnik, hogy a falu alternatív művészcsoportjának rendezésében készült. A történetnek kicsit érdekes fényt adtak a drogos punk ördögök, hülyepicsa angyalkák és más nem hagyományos elemek.

Koronix dobta fel a kérdést Twitteren, remek apropót adva arra, hogy kipróbáljam a Poll-r tisztán GNU szoftvereken végzett ruby fejlesztést

(új lehetőséget hozzáadni ide kattintva lehet)

Pár napja több blogger között engem is megkért Vajszínű Kinga, hogy írnék-e a blogja karácsonyi különkiadásába egy posztot nagyjából bármiről. Az eredményt, 19 írást, novellát, minidrámát, a Vajszínű Karácsonyon olvashatjátok sok szeretettel.

Olyan jó látni, hogy a virtuális közösségek - ha vannak egyáltalán ilyenek - működnek.

Karácsonyi üdvözlőlap és weblap-fejléc.

A kettes számú mutat-is-meg-nem-is nézet a halszemoptikára hajazó gömb nézet, amin látható a fotós bamba koncentráló arca valamint a teljes mögötte elhelyezkedő szoba. Tökéletes.

Felteszem ezen a blogon különösen sok karácsonyfás kép lesz, ezért én mindjárt egy alternatív nézettel kezdek. Ez a Becézett karácsonyfa (bocs azoktól akik nemrég nézték meg a Macskafogó 2-t és még érzékenyek a szar poénokra, vagy csak nem ittak eleget:)

Ide még egy csomó szöveget kell írnom, hogy ne törjön össze a balratolt kép miatt a dizájn hátralévő része.

Mindig meglepődök azon, hogy vannak vidékek ahol halászlevet csinálnak szentestére. Mióta az eszemet tudom, mi töltött káposztát eszünk. Nálatok mi kerül ilyenkor az ünnepi asztalra? (közben a hó tovább hull, mi pedig megebédeltünk. a tévében másodszor megy ugyanaz az amcsi karácsonyi családi film. lassan nekiállunk feldíszíteni a fát)

Gondolom Windows Live Messengeren jobban nézne ki, de most ez van, így kaptam, a lényeg átjön szerintem.

Sikerült feldíszíteni a fát végül, apám közben titkos erők sugallatára elkezdett banánokat aggatni az ágakra, majd folytattuk mandarinokkal, a nagyi mézessütijével, végül a család plüssállatai is áldozatul estek a karácsony szellemének, és a fán végezték. Bizarr, de szép lett. :)

Most zuhany, öltözködés, és kezdődik az igazi ünneplés áj szink. A punk karácsonyi mix meg nagyonjó. :)

Vannak ugye az őse bakelit lemezek, még a múlt századból: a Csendes éj lemez szerintem kötelező darab volt minden háztartásban. Aztán biztos minden második családban van valamilyen tribute album, amin van karácsonyfa vagy ilyesféle dolog. Sőt, nem tartom kizártnak, hogy egyeseknél a régi Wham kazetták is előkerülnek...

A modernebbeknek direkt karácsonyi mp3 könyvtáruk van a számítógépen, amit ilyenkor csak be kell húzni a WinAmp-ba vagy az aktuálisan kapott mp3 játszóba. Itt aztán lehet mindenféle zene a boldog ötvenes évek amerikájától kezdve a Love Actually betétdaláig - ki mit talált torrenten, vagy évekkel korábban Kazaan. Zhaoman össze is szedett pár nótácskát...

Aki igazán elvetemült webes, az manapság a YouTube-ot bújja, hátha talál valamit a hangulatának.

És aki igazi webkettes geek? Természetesen Last.fm-et hallgat!

Szóval, ha internet van, minden van. Hangulat, zene, haverok, buli, Karácsony! Merry!

Nagy hévvel vetettem bele magam a szaloncukrok burjánzó tömegébe, és bezzeg PONT az anyám féle bio verziót fogtam, ami rosszabb ízű volt, mint a délelőtt elrontott sütemény tölteléke.

Közben apám idegességében (fúrt-faragott, mikor máskor kell ezt csinálni, ugye) elment nemtom hova, és anya kihasználta a rövidke kis űrt arra, hogy megmutassa, mit kap hőn szeretett apánk: 12 pár zoknit. Bazz.. :)

Most, hogy minden más kész, ősi magyar karácsonyi ételt, tacót fogok főzni. (A klasszikus családi zabálás csak holnap kezdődik.) Bemelegítésnek megnéztem a Ratatouille első 20 percét, és ha már patkányok, idézzük fel a Hivatali patkányok utolsó mondatát:

"I could put... I could put... strychnine in the guacamole. There was salt on the glass, BIG grains of salt. "

Akkor kezdem az avokádóval!

Update:

Annak ellenére, hogy kint hull a hó és (indie/punk) karácsonyi dalokra bólogatok a kanapéből, a karácsonyi hangulatnak egyelőre semmi nyoma, általános hétvégi koradélután van. Lassan nekikészülünk valami ebéd összedobására (készülve az esti töltött káposztára, valami általános porleves + milánóiöntetes tészta kombó lesz valszeg), addig is Transport Tycoonozás öcsémmel, valami jellegtelen amerikai film a tévében, döglés, miegymás.

És ez még csak a vége, a teljes szövegért katt a képre. Az ugrás után a dal is meghallgatható/nézhető egy remek 1988-as koncertfelvételről.

A keleti gyepűvidéken túl vagyunk a kis családi ajándékozáson. Vonatot nem kaptam - állítólag kinőttem belőle - viszont már töltődik az új fúrócsavarozóm. 2008 az ikeás ezermester éve lesz, már érzem.

A következő meghódítandó csomolungmája az ünnepnek a családi parti. Négy fő unokaöccs, egy fő nagymama, a maradék nagynénik és sógorok örvénylő tömege. A játék szabályai szerint a vacsora alatt kell minél több beszólást, amúgy családilag, elhelyezni, hogy mindenki érezze az együttlétet. Ha sikerül megdrótozni a wifijüket, majd onnan is jelentkezem.

Sikerült már fél 11-kor felkelnem, semmit sem kell elsietni alapon, és jól döntöttem. Egész mostanáig a karácsonyi készülődés kimerült a kinti hóesés bambulásában, de mire kinn elállt, ide megérkezett a fa és a nagyi, akit minden évben külön műsor keretében kell átkönyörögni, hogy mégse egyedül töltse már a Szentestét a 10 percnyi járásra lévő lakásában...

Szóval fa: check, nagyi: check, mostazonnal ebéd, aztán díszítünk végre. Még ajándékokat kéne csomagolnom instant.